A stressz negatív hatásai a szervezetre
2019. jún. 12. 4:10
A stressz az alábbi fiziológiás változásokat idézi elő:
Szapora szívverés (gyors pulzus)
A szív egyrészt azért kezel el gyorsabban verni, hogy a vér hamarabb eljusson azokhoz a nagy vázizmokhoz, amelyek hatékony működése elengedhetetlen például menekülésnél vagy az ellenfél legyőzésénél. Másrészt azért, hogy a tüdő több oxigént tudjon a vérnek átadni. Ez rohanás vagy fegyveres összecsapás esetén nagy segítség, de semmit sem ér, amikor mondjuk az éjszaka közepén a szomszéd zajongása riasztja fel legédesebb álmából, vagy heves vitába keveredik kollégájával a munkahelyén. A szapora szívverés feleslegesen terheli a szívet, és ront hatja akoszorúerek vérellátását. Hosszabb távon megnövelheti a vérnyomást. Az állandó vagy ismétlődő
stressz tartós hipertóniához (magas vérnyomáshoz) vezethet, főleg, ha dohányzással,
mozgásszegény életmóddal, rossz táplálkozással, emelkedett koleszterinszinttel vagy szív- és érrendszeri betegségekre (például anginára) való hajlammal párosul.
A vér besűrűsödése
A vér homeosztázisának (egyensúlyi állapotának) fenntartásában a véralvadási rendszer vesz részt. Ebben alapvetően két, egymással ellentétes folyamat dolgozik. Az egyik a vér sűrítése. Ez lehetővé teszi, hogy a vér meg tudjon alvadni, és ezáltal létrejöhessen egy olyan dugó, amely elzárja a sérüléseket a véredényekben. Egy balesetnél erre szükség is van, ám a mindennapokpszichés sérülései esetén nem jelent segítséget. A másik folyamat az úgynevezett fibinolízis, amely oldja a rögöket, folyékony állapotban tartja a vért. Optimális esetben a két rendszer kiegyenlíti egymást. Stressz hatására azonban a vér sűrűsödését kiváltó folyamat erősödik fel. Ha hosszú időn keresztül a kelleténél sűrűbb vér kering az erekben, megnő a vérrögképződés kockázata, s mivel az ilyen vért nehezebb keringtetni, nagy megterhelés hárul a szívre, s ez a vitalitás romlásához vezet. Aki tehát gyakran stresszes, vérének felhígítása érdekében igyon sok vizet.
Adrenalinhullám
Vészhelyzetben nagy mennyiségű adrenalin áramlik szét az erekben, egyrészta stresszválasz fenntartása érdekében, másrészt, hogy testileg és lelkileg erősítse az embert. A vegyület kiváló ajzószer, amely átmenetileg doppingol, bátorságot ad és felvillanyoz, ám hosszú távon alaposan megterheli és kimeríti a szervezetet.
Kortizolhullám
A gyulladásos vagy allergiás reakció kivédése érdekében a mellékvese több kortizolt juttat a vérbe. Ez rövid ideig hasznos, sokáig tartó fennállása azonban gyengíti az immunválaszt, vagyis a betegségekkel szembeni ellenálló képességet. A kortizol többlet megzavarja a máj zsírszabályozófunkcióját is, így felszaporodik a vérben a káros LDL-koleszterin, és fokozódik a hastájékra történő hízás. A kortizol az adrenalinnal együtt rövid távon doppingol, ám közben fékezi, akár le is állítja az időigényes építőfolyamatokat, többek között a növekedést, a szövetek regenerálódását és a csontképző sejtek tevékenységét.
Koleszterinszint-emelkedés
A megnövekedett energiaszükséglet miatt a máj több koleszterint pumpál a vérbe. A felszaporodott koleszterin az erekben lerakódva érszűkületet és trombózist okozhat. Stresszes időszakban mérsékelje tehát a zsíros ételek (főleg a telített zsírok és zsírdús tejtermékek) fogyasztását.
Vércukorszint-emelkedés
A máj több glükózt pumpál a vérbe, hogy energiát biztosítson a fizikai erőkifejtéshez. Viszont ha a vércukor nem fordítódik erre a célra, azaz az izmok „fűtésére”, a hasnyálmirigy kénytelen nagyobb arányban inzulint termelni, hogy a sejteket intenzívebb cukorfel vételre sarkallja. Ez aztán a hasnyálmirigy működési zavarához vezethet, így – egyes adatok szerint –súlyosbíthatja, sőt elő is idézheti a cukorbetegséget. Feszültség teli időszakban tehát, amikor eleve cukortöbblet jelentkezik a vérben, mérsékelni kell az édes ételek és italok fogyasztását.
Étvágytalanság
Közismert, hogy nagy fokú stressz (idegesség, szorongás, félelem, letargia, bánatstb.) fennállásakor nincs étvágy. Ennek oka, hogy a gyomorhoz vezető erek összeszűkülnek, ekként
biztosítva a stresszreakcióban részt vevő vázizmok jobb vérellátását. Emiatt részben vagy teljesen leáll az emésztés, a száj is kiszárad, megnehezítve az ízlelést. A következmény heveny gyomorfájás, gyomorgörcs, végül gyomorfekély lehet.
Bélbaj
Az irritábilisbél-szindróma (IBS) gyakori betegség, amely kiújuló hasfájást és bélműködésizavarokat – székrekedést vagy hasmenést – vált ki. Kimutatták, hogy a stressz jelentősen súlyosbíthatja az állapotot. Enyhítheti a problémát a rendszeresen végzett mélyrelaxálás, valamint a mindennapi stresszoldás technikáinak elsajátítása és persze a kevesebb idegeskedés.
Endorfinszint-ingadozás
Kezdetben sok endorfin termelődik, ám ha a stressz hosszú ideig,szünet nélkül fennáll, és folyamatos stresszválaszra kényszeríti a szervezetet, jelentősen visszaesik e
hatékony fájdalomcsillapító és kedélyjavító vegyület szintje. Ennek eredményeképpen csökken a
fájdalomküszöb.
Fokozott izzadás
A test verítékezéssel hűti magát. Mindenki tapasztalta már, hogy az akut stresszhelyzetben lévő (nagyon izguló, erősen felzaklatott, sokkos, fenyegetett, halálra rémült stb.) embert „kiveri a víz”. Ennek oka, hogy a küszöbön álló stresszreakció során termelődő hőt a szervezet ilyen módonigyekszik levezetni. Ám a munkahelyen vagy az üzleti életben a túlzott verítékezés igen zavaró lehet, s hozzájárul a stressz fokozódásához. A reakció bizonyos mértékig szabályozható, feltéve, hogy az illető rájön, miért izzad a tenyere, vagy ég az arca egyes szituációkban.
A nemi vágy csökkenése
Itt is az áll a háttérben, hogy életveszély esetén a szervezet igyekszik blokkolni vagy lassítani a nem létfontosságú szervrendszerek működését. Vészhelyzetben a szexuális funkció alárendelődik, hiszen ilyenkor az ember nem a fajfenntartással vagy az öncélú nemi örömszerzéssel van elfoglalva. Ez magyarázza, hogy stressz hatására csökken a kéjvágy, sőt a nemzőképesség és a termékenység is. A stresszválasz fékezi a nemi hormonok (férfiakban a tesztoszteron, nőkben az ösztrogén, valamint a progeszteron) termelődését, illetve hormonzavart idéz elő. Általában eztehető felelőssé a fogamzásképtelenségért is, amennyiben szervi rendellenesség vagy betegség nem mutatható ki. A tartós stressz emellett okozhat impotenciát. Érdemes tehát megtanulni relaxálni, mert így a stresszválasz kikapcsolható, és egyik szervrendszer működése sem szenved zavart.
Izom feszültség
Akut vészhelyzetben automatikusan megfeszülnek azok az izmok, amelyeklehetővé teszik a küzdelmet vagy a menekülést az életben maradásért. A létében, testi épségében
fenyegetett személy a maga számára is hihetetlen erőbedobással tud harcolni és futni. A halmozódó feszültség azonban rendkívüli módon megterheli a szervezetet, mert felpörgeti és kimeríti azt. Emiatt különösen fontos, hogy fel tudja oldani a belső feszültségeket, annál is inkább, mert az azokat előidéző külső hatások elhárítására nem mindig van mód.